HTML

Egy 8 danos nyugger ...

A gyerekeim és az unokáim az mondják, hogy minden történetemet hallották már sokszor. Nincs más hátra, új hallgatóságot (pontosabban olvasókat) kell keresnem így 80 fölött. :-) Dr. Király László

Friss topikok

  • Dr. Király László: A FACEBOOK A MAI NAPRA EZT A BLOGBEJEGYZÉSEMET IDÉZTE FEL, AMI BIZONYÍTHATJA, HOGY FIATALNAK LENNI... (2016.10.31. 09:21) Jegyeskedés
  • Dimmerkobold: Nem volt rossz. Pár forró intim részletre kíváncsi lettem volna a szerelemmel kapcsolatban! :)) (2016.10.17. 19:45) Megérkezés Kecskemétre
  • dr Király László: - (2016.08.28. 21:36) Kutatási célok, vagy csak álmok
  • Zsumami: Kedves Király László! Hát ilyen az én formám, kések és lekések... ezúttal az új bejegyzésekről, ha... (2016.05.01. 12:10) Megint Május 1.
  • Major Zsuzsa: Kedves Király László, ha Ön Dávod pustán volt katona, akkor bizonyára járt Böhönyén, a vasútállom... (2015.08.05. 12:06) Szép élet a katona élet - főleg, ha rövid!

141231_tanc.jpgAz elmúlt évtizedek alatt, baráti körünkben vidáman ünnepeltük minden év fordulóját, de  nem nagyon foglalkoztunk a szilveszterhez kötődő szokások, varázslások és sajátos „jövőkutató” módszerek sokaságával. A saját élmények felidézése és megosztási szándéka kapcsán belenéztem az internetes Wikipédiába és megállapítottam, hogy sokat veszítettünk, mert az eltelt másfél évezred alatt a szilveszterhez az élet minden területét érintve rengeteg „jó tanács” született és hiedelem fogalmazódott meg. Össze-számoltam vagy ötven ilyesmit és szinte sajnálom, hogy nem vesszük ezeket komolyan, talán könnyebbé tehetnék az életet (de leginkább is jót derülhetnénk rajtuk).

Ilyesmire gondolok, hogy például a  férjhez menni akaró lányok tegyenek férfinadrágot a párnájuk alá, így megálmodják, hogy ki lesz a férjük. Gond csak az lehet, hogy kinek a nadrágját. A szerelmeseknek teli mézes bödönnel kell átmenni az új évbe, hogy édes legyen a szerelmük. Hát ez sem könnyű, mert ma már nem minden házban van  bödönszámra méz, legfeljebb egy marék édeske áll rendelkezésre, bár ha komoly az ügy az is elég lehet. A jobb megélhetés érdekében egész kenyeret kell szilveszterkor megszegni, tehát nem javasolható a szeletelt kenyér vásárlása. Lencselevest kell enni, hogy sok apró pénzünk legyen, mondja a regula. Ez is felesleges, mert a pénzünk lencse nélkül is apró, a nagyra meg nincs szabály.

Találtam még néhány tucat jó tanácsot, de ezek felidézését – tartva jogos elmarasztalástól – most mellőzöm, inkább elmesélek néhány szilveszteri élményt a megélt hatvanegynéhányból. (Az illusztrációként betett fotók részben 1959/60-ból, részben 1974/75-ből valók.)

141231_sapkasok.jpgA megyei tanácsnál szilvesztereztünk, én mint a fotószakkör vezetője,  természetesen fényképeztem, jókedvemben még egy székre is felállva, és Lombos Feri  kollégám feladott egy pohár pezsgőt, amit én kicsit bohóckodva a jelenlévőkre ürítettem. Az általam tisztelt Dallos Ferenc elnökünk, ezt látva, nem ledorongolt, nem rendreutasított, hanem amikor leszálltam a székről, finoman megjegyezte: „remélem ebben a pohárban nem előhívó, hanem fixír volt”. Egy életre megjegyeztem, hogy így is lehet a fiatal beosztottakat jó irányba mozgatni. Egyébként, valakinek a morbid ötlete alapján a képen is látható, a szokott új évinél nagyobbra sikerült, élő malac volt a tombola főnyereménye, ami idegességében össze kakkintotta az asztalt és jó néhány ruhán is foltot ejtett. 

141231_malac.jpgA könyvtár zárolt részlegében, ahol mint könyvtáros férj szabadon „garázdálkodhattam”, ami önmagában is hatalmas élmény volt, kezembe akadt egy könyv, ami rengeteg koktél receptet  tartalmazott. Beindult a fantáziám, hogy micsoda remek meglepetést  csinálok ezek néhánya realizálásával a baráti szilveszterünkön. Abban az időben nem volt egyszerű beszerezni a szükséges „összetevőket”, de megoldottam. Összeállítottam egy programot, hogy miket keverek és milyen sorrendben „tálalom”. Nagyon ízlettek műveim, hiszen ilyesmivel akkoriban nem igen találkozott egyikünk sem, alig győztem összeállítani a következő fordulót. Helytálltam és élveztem a sikert, kevertem-kavartam, de én nem igen ittam, legfeljebb csak kóstolgattam, mert lefoglalt az alkotás láza, míg a többiek mindig kiürítették poharukat. Meg is lett az eredménye, úgy féltizenkettő körül gyakorlatilag mindenki aludt, csak én nem. Kaptam egy kis frászt, majd kevertem még egy Mazagran nevű koktélt, amit a könyv úgy írt le, hogy Algírban, a tizenkétezer arab által ostromlott százhuszonhárom francia katona ezt itta, és győzött. Gondoltam, hogy esetünkben is használ, ami úgy két óra magasságában be is következett. Dicséretek visszavonva, az alkotó elmarasztalva, könyv vissza a helyére, többet ilyent nem csinálva. (A lenti képen Iluska azon a bizonyos 1960-as szilveszteri bulin a Bakó házaspár – Éva és Zoli – társaságában látható, akikkel sok hasonló estét töltöttünk el, és többek között részesei voltak az imént felidézett koktél-party-nak is.)

141231_bakoek.jpgVolt még egy esetünk, ahol a keverés is szerepet kapott, de itt nem én voltam a főszereplő. Molnár Miska barátom vett egy szép méretes tanyát Jakabszálláson, és oda szervezte a közös szilvesztert. Mindenki kapott feladatot, mivel villany még nem volt, Hévizi Pista autóakkumlátorokat szerzett, én egy (nagyon)kis képernyős televíziót kértem kölcsön, meg egy nyolcas betonvasból készült antennát, a házigazda az italról, meg a búboskemence fűtéséről, az asszonynépek a harapnivalóról gondoskodtak. Miska barátunk nagyvonalúan egy fehér zománcos vödör bólét kevert, amit kiakasztott a ház elé, hogy hideg maradjon, de ahogy fogyott az ital időnkét felöntötte egy kis pálinkával, hát mit mondjak, ha nem is aludt el senki, de megvolt a hatása. Éjfélkor elindultunk egy kicsit levegőzni, amikor a tanyától légvonalban néhány kilométerre lévő bugaci szovjet bázison örülni kezdtek a tovarisok, és rakétáztak, meg mindenféle durrogó eszköz bevetésével üdvözölték az új évet. Mi meg, ha nem is józanodtunk ki egészen, de nem örültünk annyira. Azóta sem láttam és hallottam ilyen erőteljes tűzijátékot, de – őszintén szólva – nem is hiányzik.

141231_asztaltarsasag.jpgA régi TIT székházban szilvesztereztünk egyszer és egyik barátunk beajánlott a közösbe egy palack eredeti Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgőt, amit a kantinban szerzett be. Ezt csak azért fontos megjegyezni, mert ez még nem a magyar „utángyártású” ital volt. Nekiláttunk felbontani. Aki találkozott már ilyen itallal igazolhatja, hogy ezek palackjába úgy belekötött a dugó, hogy egyszerűen képtelenség kihúzni. Mi is küszködtünk vele, de az éjfél rohamosan közeledett, és fenyegetett az a veszély, hogy nem tudunk koccintani az új évre. Ezért én egy elegáns mozdulattal a meleget szolgáltató masszív kétaknás kályha segítségével lecsaptam a fejét az üvegnek. A pezsgő fele meg is maradt. Ezt a „lecsapós” technikát egyébként Jaltában tanultam, ahol a vendéglátóink ugyanígy jártak el egy palack rakoncátlan pezsgővel.

141231_csoportkep.jpgPersze nem csak ilyen extrém esetek voltak, mert jó volt az is, amikor a szépséges kecskeméti színházban megnéztük a műsort, majd az Aranyhomok bárjában ittuk az izsákiak bontható palackú pezsgőjét. Olyan is többször előfordult, hogy a baráti társaság  valamelyik tagjának lakásában ettünk, ittunk, és semmi fogadalmat nem tettünk, legfeljebb annyit, hogy jövőre is találkozunk.

Akárhol is voltunk, az éjféli himnusz mindig nagyon megérintett bennünket, és ez nem csak az addig elfogyasztott alkohol miatt következett be.

Ezúton kívánok boldog és sikeres új évet a blog minden olvasójának!

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://8danosnyugger.blog.hu/api/trackback/id/tr567021911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Warlimont 2015.01.19. 14:08:31

Jo iras lett, mint mindig! Boldog Uj Evet es sok-sok uj posztot kivanok, Laci bacsi! :)