HTML

Egy 8 danos nyugger ...

A gyerekeim és az unokáim az mondják, hogy minden történetemet hallották már sokszor. Nincs más hátra, új hallgatóságot (pontosabban olvasókat) kell keresnem így 80 fölött. :-) Dr. Király László

Friss topikok

  • Dr. Király László: A FACEBOOK A MAI NAPRA EZT A BLOGBEJEGYZÉSEMET IDÉZTE FEL, AMI BIZONYÍTHATJA, HOGY FIATALNAK LENNI... (2016.10.31. 09:21) Jegyeskedés
  • Dimmerkobold: Nem volt rossz. Pár forró intim részletre kíváncsi lettem volna a szerelemmel kapcsolatban! :)) (2016.10.17. 19:45) Megérkezés Kecskemétre
  • dr Király László: - (2016.08.28. 21:36) Kutatási célok, vagy csak álmok
  • Zsumami: Kedves Király László! Hát ilyen az én formám, kések és lekések... ezúttal az új bejegyzésekről, ha... (2016.05.01. 12:10) Megint Május 1.
  • Major Zsuzsa: Kedves Király László, ha Ön Dávod pustán volt katona, akkor bizonyára járt Böhönyén, a vasútállom... (2015.08.05. 12:06) Szép élet a katona élet - főleg, ha rövid!

03.
április

Eltelt egy év

kiralylgy  |  4 komment

Ennek a blognak az első bejegyzése majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2013. március 28-án született. A véletlen hozta úgy, hogy épp egy csütörtöki nap délelőttjén került fel a világhálóra a 8 danos nyugger első írása. Azóta a csütörtök kiemelt jelentőségűvé vált az életünkben: ez az "élesítés" napja. Az írások ugyanis általában néhány nappal, de van úgy, hogy hetekkel korábban megszületnek, attól függően, hogy a szerző éppen milyen lendületben van. Ezután következik a szerkesztő feladata, aki általában a háttérből gondozza a megjelenésre váró anyagokat, és félévenként jut szóhoz (mint például most is), hogy kicsit bepillantást engedjen a háttérbe. A szerkesztő természetesen nem lusta, s még ha elfoglalt is néha, nem ezért hagyja az utolsó pillanatra a szöveg és a képek véglegesítését, hanem hogy lehetőséget adjon újabb gondolatok vagy éppenséggel fotográfiák előkerülésére. És akkor jön a csütörtök, amikor a 8 danos nyugger megnyomja az élesítés gombot, majd megosztja az új bejegyzés felett érzett örömét a Facebook lelkes közönségével. Az érdeklődők számából ítélve sokak örömére.

De vajon hányan vannak ezek a "sokak"? Az egy év alatt 52 bejegyzés született (naná, hetente egy ...) amelyekben a szöveg mellett közel 200 képet közöltünk. A blog.hu statisztikája szerint a látogatók száma tegnap (április 2.) este 9-ig 8188 volt, a látogatásoké pedig 8763. Persze  ez nem azt jelenti, hogy több mint nyolcezer különböző olvasó lett volna, de a látogatók 150 feletti  átlagos heti számát tekintve biztosak lehetünk abban, hogy száz fölött van azoknak a száma, akikhez eljutnak az írások. Amióta a blog.hu tavaly novemberben bevezette a számlálót, azt is tudjuk, hogy az egyes bejegyzéseket hányan nézték meg. Ez a szám azóta csak egyszer volt száz alatt, inkább a 150 körüli érték jellemzi, de többször meghaladta a kétszázat, egyszer pedig megközelítette a négyszázat.

Többen komentekkel is segítették a szerző munkáját (kérjük, e jó szokásukat tartsák is meg, sőt). Hatvan fölötti a hozzászólások száma, de persze ez csak az a szám, amely a blog.hu-n kifejtett aktivitást mutatja, a Facebook-on se szeri se száma a lájkoknak és további kommentároknak. Talán a téma változása teszi, vagy az újdonság varázsának megkopása, de az utóbbi időben mintha csökkenne a hozzáfűzések száma, pedig az mindig jól esik a szerzőnek, ha visszaigazolást kap (és ezt tessék nyugodtan biztatásnak, sőt felkérésnek venni).

Ha részleteiben nézzük, akkor a legforgalmasabb nap még mindig az (s valószínűleg sokáig az is marad), amikor tavaly április 12-én az Index2 is bemutatta a blogot. Akkor egy nap alatt 901 látogató átlagosan 2 bejegyzést olvasott el. Az ezt követő legforgalmasabb nap november 28. volt, amikor az esküvője történetét mesélte el a 8 (akkoriban persze még csak 2) danos. Persze ha az egyes bejegyzések népszerűségére vagyunk kíváncsiak, akkor érdemes inkább a csütörtök reggeltől szerda estig terjedő heti bontást vizsgálni. Nos, így nézve is az esküvőről szóló bejegyzés nyert, a megjelenését követő 7 napban 350 látogatást regisztrált a rendszer, de alig maradt el ettől a maga 337-es látogatási számával az idén február végén tett bejegyzés, amely a gyerekek Béke téri Általános Iskolában eltöltött éveivel foglalkozik.

Talán itt kell megköszönni az "Élet a régi Kecskeméten" Facebook oldal lelkes közösségének megtisztelően aktív érdeklődését. Amikor a blog története odaért, hogy a szerző letelepedett és gyökeret vert Kecskeméten, úgy döntöttük, hogy bemutatjuk a blogot az említett oldalon. Ez nagyon sikeresnek bizonyult, mert korábbi, heti, 100-at csak ritkán meghaladó látogatói szám ezt követően nőtt tartósan 200 fölé.

Hogy folyamatosan jönnek új érdeklődők, azt onnan is látjuk, hogy egy-egy napon az egy látogatóra jutó lapletöltések száma 3 fölé emelkedik, vagyis valaki "visszaolvas". A rekord tavaly júliusban volt, amikor a látogatók száma 6 volt, a lapletöltéseké viszont 77!

És még nincs vége! A jövő héttől újabb történetekkel jelentkezik a 8 danos nyugger.

Köszönjük az érdeklődést!

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://8danosnyugger.blog.hu/api/trackback/id/tr445889806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rieckemárta 2014.04.03. 08:19:42

Köszönet a 8 danosnak, a Szerkesztőnek, de persze a lelkes és fáradhatatlan Olvasóknak is, akik hozzám hasonlóan kíváncsian és türelmetlenül várják a következő csütörtököt!

Erika Harkai 2014.04.03. 09:46:08

Minden tiszteletem a Szerzőnek, a Szerkesztőnek, a blog.hu oldalnak!!!
Fantasztikus ez a lehetőség, hogy közkinccsé kerülhet egy gyönyörű Emberi sors, egy család története, kortörténet, igazi valóságában!
Hálásan köszönöm! :)
PS: Remélem mások is kedvet kapnak hasonló megosztásokhoz! ;)

Dr. Király László 2014.04.04. 18:34:41

@rieckemárta: Köszönjük a biztatást. Ez mindig jól esik.

Dr. Király László 2014.04.04. 18:41:51

@Erika Harkai: Jól esik az elismerés, szerintem van még ilyen család, ilyen történet sok. Az viszont igaz, hogy nem könnyű felvállalni, de még inkább teljesíteni egy ilyen rendszeres közlést. Nekem megkönnyíti, hogy van két, hozzám igen közelálló, lelkes biztatóm, esetenként segítőm. kl.