HTML

Egy 8 danos nyugger ...

A gyerekeim és az unokáim az mondják, hogy minden történetemet hallották már sokszor. Nincs más hátra, új hallgatóságot (pontosabban olvasókat) kell keresnem így 80 fölött. :-) Dr. Király László

Friss topikok

  • Dr. Király László: A FACEBOOK A MAI NAPRA EZT A BLOGBEJEGYZÉSEMET IDÉZTE FEL, AMI BIZONYÍTHATJA, HOGY FIATALNAK LENNI... (2016.10.31. 09:21) Jegyeskedés
  • Dimmerkobold: Nem volt rossz. Pár forró intim részletre kíváncsi lettem volna a szerelemmel kapcsolatban! :)) (2016.10.17. 19:45) Megérkezés Kecskemétre
  • dr Király László: - (2016.08.28. 21:36) Kutatási célok, vagy csak álmok
  • Zsumami: Kedves Király László! Hát ilyen az én formám, kések és lekések... ezúttal az új bejegyzésekről, ha... (2016.05.01. 12:10) Megint Május 1.
  • Major Zsuzsa: Kedves Király László, ha Ön Dávod pustán volt katona, akkor bizonyára járt Böhönyén, a vasútállom... (2015.08.05. 12:06) Szép élet a katona élet - főleg, ha rövid!

Az előző két bejegyzésben elmeséltem, hogy mire vezetett kíváncsiságom, hogyan kerestem a válaszokat a munkám során felmerült, esetenként a napi politikához képest csiklandós, kérdésekre, meg azt is, hogy  a válaszok megszerzése érdekében, az elején nem igazán átlátott, meglehetősen meredek utat választottam és jártam végig.

Arra gondoltam, hogy ha már ilyen részletesen bemutattam a kandidátusi értekezés megvédéséig vezető utat, talán nem lesz érdektelen röviden összefoglalnom, hogy mi is van tulajdonképpen leírva ebben a dolgozatban.  A kutatási megállapításaimat (végső soron tehát a kérdéseimre kapott válaszokat) az értekezés mellett  kötelezően beadott „Kandidátusi értekezés tézisei” című, mindössze tizenöt oldalas füzetecske, kijelentő módban tartalmazta. Ennek második fejezetében mutattam be a tőkés agrárfejlődés négy fő irányát a megyei gazdatársadalom kialakulásában, s mutatom be most is. (És elnézést kérek azoktól az olvasóimtól, akik a humoros történetek és/vagy a fotók miatt keresnek fel, ezúttal mindkettő elmarad ...)

Első csoportot jellemzően Kecskemét képviseli. A város évszázadok során szerzett kiváltságait mindvégig megőrizte, földesuraival vívott harcaiból többnyire győztesen került  ki. 1868-ra befejezte a megváltakozást, már 1801–től kezdődően céltudatos parcellázási politikát gyakorolt, ami elindítója lett a homoki szőlő- és gyümölcskultúra kialakulásának.  A huszadik század elejére kialakult a Duna-Tisza közi parasztpolgárnak az a típusa, aki intenzív szőlő- és  gyümölcstermelést, valamint állattenyésztést folytatott, termelését a  piaci igényekhez szervezte és az előállított termékeinek egy részét feldolgozás után értékesítette, azaz kilépett a hagyományos – döntően önellátó – paraszti gazdálkodás köréből. Többségük rendelkezett a gazdálkodás feltételeit biztosító tanya mellett városi  házzal, részt vett a város és esetenként valamelyik egyház vezetésében, élvezte és használta a város nyújtotta kulturális lehetőségeket. Kecskemét mellett ezt az irányt képviselte többek között Dunavecse, Izsák, és Jánoshalma. Az agrárfejlődésnek ez a típusa mintegy 300.000 katasztrális holdat képviselt.

A második csoportot a Duna-Tisza közi telepes községek gazdái képviselték. A német, szlovák és délszláv telepesek különféle állami vagy földesúri támogatással kerültek az elnéptelenedett hódoltsági területekre. Ezek az ország más részein lévő nagybirtokok jobbágyainál jobb helyzetben voltak. Nagyobb jobbágytelket és egyéb kedvezményeket kaptak, gazdaságilag gyorsabban erősödtek és végső soron  az 1849-es jobbágyfelszabadítás után, amikor jobbágytelküket tulajdonba kapták, kedvezőbb feltételekkel indulhattak az önálló, „amerikai utas” agrárfejlődés útján. Kultúrájukat, vallásukat, gazdálkodási szokásaikat, gyakorlatukat eredeti hazájukból hozták, és élték új hazájukban is.   Ezek a települések, mintegy 150.000 katasztrális holdat foglaltak el.

 A harmadik csoport kialakulása megyénkben, a polgári agrárfejlődés előzménye szempontjából fontos eseménnyel, az 1745-ös megváltakozással, a redemtio-val kezdődött.   A jászkunok  gazdálkodása a korábbi évszázadokban a földek közös használatán alapult, ez nem változott azután sem, hogy I. Lipót császár 500.000 rajnai forintért elzálogosította a Német Lovagrendnél a hármasságot, a jászok, a nagykunok és a kiskunok által használt területeket. Mivel a jászkunok ebbe helyzetbe nem nyugodtak bele, külső erő nem tudott mit kezdeni a földekkel, Mária Terézia „kegyelmesen” hozzájárult, ha az ötszázezer forintokat és kamataikat befizetik a kincstárnak, visszakapják a földeket és ősi jogaikat. Összeszedték a megváltási összeget, de a közös használat helyett ekkortól az összeadott megváltási ár arányában felosztották a földeket, kialakult a magántulajdon, erőteljes társadalmi rétegeződés és erőteljes gazdasági növekedés  kezdődött. A megváltakozáshoz anyagi erőt biztosító személyek lettek a redemptus-ok, akik egyrészt erőteljesen vigyázták ősi jogaik érvényesülését, másrészt pedig birtokaikon korszerű árutermelést  folytattak. Ezek a  kiskunsági területek mintegy 450.000 katasztrális holdat foglaltak el.

A negyedik csoportot  a Duna árterületének és holtágainak védelmében fekvő ősi magyar falvak gazdái képezték. Ez a térség kevesebb pusztulással vészelte át a törököt, viszont az érsekségi nagybirok és a Duna közé beszorulva az itteniek, csak úgy tudtak megélni, hogy korán rátértek az árutermelő gazdálkodás útjára. Paprikát és egyéb fűszernövényeket termesztettek, azokat fel is dolgozták és a Duna biztosította lehetőségeket kihasználva nagyobbrészt a fővárosban értékesítették.

A fentiek szerint az „amerikai utas” agrárfejlődés lehetőségei a megye háromnegyedén adottak voltak. Az ezernyolcszázas évek végén az ország hagyományos szőlőterületeit lepusztító filoxéravész hatása, miszerint a térség homokterületei immunisak voltak a gyökértetű pusztításával szemben, tovább erősítette és végleges  formájában alakította a paraszti gazdaságokat, mert a közel százezer katasztrális hold szőlő telepítés nagyobb része ebben a kőrben történt.

A parasztgazdaságok tömege jellemzően olyan erőt képviselt területünkön a két háború között, hogy a mezőgazdaság állami regulázására, befolyásolására létrehozott és országosan, elsősorban a nagybirtokok és birtokosok érdekeit képviselő agrárkamarai rendszer  helyi szervezete szembekerült a központi akarattal és rendre  a helyi gazdatársadalom érdekeit szolgáló lépéseket tett.

 A második világháború után tovább erősödött az országostól eltérő jelleg. A háború itt gyorsan vonult át, lehetőség volt az őszi növények betakarítására, a tanyákon, a kisgazdaságokban több készlet maradt meg, mint a nagybirtokok magtáraiban, A földosztása ezen a területen nem okozott nagy változást és inkább. az országosan jellemzően kialakult birtokviszonyok kezdtek ehhez a térséghez hasonlítani. Az viszont nagy különbség volt, hogy az itteni gazdák rendelkeztek a területűk műveléséhez szüksége eszközökkel, voltak gazdálkodási ismereteik, tudtak alkalmazkodni a piaci igények változásaihoz. A nagy birtokokból földet kapott embereknek sem felszerelésük, sem gazdaságik ismeretük nem volt, csak nagyon lassan tudtak előre haladni. Ebből következett, hogy Bács-Kiskun megye termelési eredményei mindenféle begyűjtési és egyéb megszorítások ellenére gyorsan meghaladták a háború előttit. Az itteni gazdák sokáig ellenálltak az árszervezésnek is, majd amikor az megtörtént olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyek teljesen idegenek voltak a sztálini kolhoz rendszertől.

A kérdéseimre én is választ kaptam. A történelmi folyamatok ismerete és figyelembevétele nélkül, meg főleg csak erőből, nem lehet sem gazdaságilag, sem politikailag helyes döntést hozni. Ennyi. Persze arra is rájöttem, hogy ezt már évezredekkel megfogalmazták előttem, de sebaj, kicsit torzítva mondást: más kárán/példáján tanul az okos,  a hülye meg a sajátján sem. Tőlem ennyi tellett.

Egyébként a rendszerváltással is nagyot fordult a világ és azért ekkor sem lett volna teljesen felesleges figyelembe venni, ami lejátszódott és aminek esetleg még ma is hasznát lehetne venni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://8danosnyugger.blog.hu/api/trackback/id/tr366221772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása