HTML

Egy 8 danos nyugger ...

A gyerekeim és az unokáim az mondják, hogy minden történetemet hallották már sokszor. Nincs más hátra, új hallgatóságot (pontosabban olvasókat) kell keresnem így 80 fölött. :-) Dr. Király László

Friss topikok

  • Dr. Király László: A FACEBOOK A MAI NAPRA EZT A BLOGBEJEGYZÉSEMET IDÉZTE FEL, AMI BIZONYÍTHATJA, HOGY FIATALNAK LENNI... (2016.10.31. 09:21) Jegyeskedés
  • Dimmerkobold: Nem volt rossz. Pár forró intim részletre kíváncsi lettem volna a szerelemmel kapcsolatban! :)) (2016.10.17. 19:45) Megérkezés Kecskemétre
  • dr Király László: - (2016.08.28. 21:36) Kutatási célok, vagy csak álmok
  • Zsumami: Kedves Király László! Hát ilyen az én formám, kések és lekések... ezúttal az új bejegyzésekről, ha... (2016.05.01. 12:10) Megint Május 1.
  • Major Zsuzsa: Kedves Király László, ha Ön Dávod pustán volt katona, akkor bizonyára járt Böhönyén, a vasútállom... (2015.08.05. 12:06) Szép élet a katona élet - főleg, ha rövid!

A tanszékvezető tanári kinevezésem mellé, megbízást kaptam a tudományos főigazgató helyettesi beosztás ellátására is.  Ezzel, többek között, feladatom lett a karon folyó kutatási tevékenység lehetséges koordinálása, feltételeinek alakítása. Rövid idő alatt kiderült számomra, hogy a szaktanszékeken dolgozó kollégák, az oktatási munkájuk mellett, elismerést érdemlő kutatási tevékenységet folytatnak, részben az egyetemi tanszékek kutatásaihoz kapcsolódva, részben önállóan, elsősorban a gyakorlat igényét szolgáló,  de jellemzően az aktuális „főtermékre” vonatkozó témákban. Természetesen a saját tanszékünk is csak a „klasszikus” kutatási témákat – üzem- és munkaszervezési megoldások, marketing, meg ilyesmi – művelt, illeszkedve az Egyetem Agrárgazdasági Intézetének gyakorlatához. Én viszont, mert most már lett hozzá időm és lehetőségem, felültem a kedvenc vesszőparipámra, azaz megkezdtem a kertészeti ágazatokban, a főtermékkel egy folyamatban képződő melléktermékek és a hulladékok felhasználási lehetőségeinek feltárására vonatkozó kutatások beindítását.

 Hát, eleinte többen még a szájukat is lebiggyesztgették, hogy nem kellene ilyen parlagi kérdésekre pazarolni az időt és energiát. Nem is vitték túlzásba, az 1982-ben az Egyetemen tartott Lippay János emlékülés és tudományos ülésszak tizenhárom szekciója 119 előadásából egyetlen, a Tajthyné kolleginával közös előadásunk foglalkozott a kertészeti melléktermékek nagyüzemi hasznosításával. Az igaz, hogy tényleg nagyon „alacsony” szinten kellett kezdeni, mert még csak fogalmunk sem  volt, hogy tulajdonképpen milyen anyagtömegről van szó, arról meg pláne, hogy mit is kellene vele kezdeni. Belekezdtünk. Felhasználva a Kar országosan szinte valamennyi kertészeti nagyüzemre kiterjedő kapcsolatát, ötéves kutatási ciklus alatt, háromszáztíz, termőhelyen, tényleges mérés alapján készült kataszter adataiból megállapítottuk, hogy  évente 700-900 ezer tonna gyümölcs és szőlő nyesedék képződik, amit nem hasznosítanak, hanem megsemmisítenek. 

A mennyiség megállapítása mellett, meg főleg utána, kerestük a hasznosítási lehetőségeket is. Kísérleti terepnek Bács-Kiskun megye kínálkozott, nemcsak azért, mert ezt ismertem a legjobban, hanem azért is, mert ez volt az ország legnagyobb, összefüggő területekkel rendelkező kertészeti térsége. Akkoriban innen került ki az ország áruborának 45-50 százaléka, gyümölcsben csak Szabolcs megye előzte, az évente megtermelt 280-300 ezer tonna áruzöldség is az első helyet biztosította számára. Az sem volt mellékes szempont, hogy az itteni szövetkezeti formációk sokszínűsége, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek vállalkozó kedve is adott volt. Létre is hoztunk egy közös vállalkozást, a hasznosítási lehetőségek üzemi szintű kipróbálására olyan nagyszerű szakemberek részvételével, akikre ma is tisztelettel gondolok és legszívesebben név szerint is sorolnám valamennyit, de erre kevés a helyem, ezért csak néhányukat mutatom be: dr. Kósa Antal Kecskeméti MSZB tsz, Szemők József Izsáki Sárfehér tsz, dr. Vedres Ferenc Kiskunmajsai Jonatán szaksz., dr. Deák István Lakiteleki Szikra, Budai István Tiszakécskei Béke és Szabadság tsz., Kanyó István Jászszentlászlói tsz.,Szecsődi György Lászlófalvai Egyetértés tsz., Nagy Béla Jakabszállási Népfront szaksz., Csipkó Sándor Keceli Szőlőfürt szaksz., Vincze József Soltvadkerti Jóreménység szaksz. A megyei szövetkezetek vezetőivel való kapcsolatom jeles eseménye volt a minden évben a Normafánál lévő szövetkezetek házában tartott egy hetes tanfolyam, amelyen meghívottként vettem részt és ami alkalmat adott a személyes együttlétre. Ilyenkor lehetőség volt napi feladatokon messze túlmutató kérdések megbeszélésére, esetenként még a megoldások megkeresésére is. 

140904_Normafa.jpgKözös célként fogalmaztuk meg, hogy lehetőleg olyan megoldásokat keresünk, amelyek végrehajtását az üzemben meglévő eszközökkel lehet biztosítani, azaz nem igényelnek új beruházást. Ezek elsősorban a talajerő visszapótlás célját szolgálták volna. Például a nagyüzemi sertéstartásban keletkező hígtrágya keverése zúzott gyümölcsfa nyesedékkel, vagy a tábla szélén a zúzalék baktériumos gyorsítással történő komposztálása és műtrágya helyett történő felhasználása. A gazdasági társaság megalakult, meg is kezdte működését, de „felsőbb” helyekről olyan nyomás alá került, hogy néhány év után feloszlott és abbahagyta a kísérleteket. Égették tovább a nyesedéket és használtak iszonyú tömegű műtrágyát, ahogyan azt a „legyőzzük a természetet” szemléletű szocialista vegyipari lobbi kívánta.

A hasznosítás másik fő iránya, az évente keletkező biomassza energia célú, bióbrikettként történő, felhasználása lett volna, amiben nemcsak a kertészeti, hanem valamennyi növénytermesztési, erdészeti és faipari melléktermék és hulladék együttesen szerepelt.  Bács megyére vonatkozó számítások szerint az évente újratermelődő, nem hasznosított rostos biomasszából 700-750 ezer tonna jó minőségű barnaszénnel egyenlő, gyakorlatilag kénmentes biobrikettet lehetne gyártani. A korabeli TÜZÉP adatok szerint a megye lakossága, évente mindössze 300 ezer tonna szilárd tüzelőanyagot vásárolt. A műszaki feltételei ennek is adottak voltak, néhány erdőgazdaság kísérleteit ismertük, ők stabil gépekkel dolgoztak, mi azok mobil változataival számoltunk, és a szakszövetkezeti szőlős körzetben terveztük először bevezetni. A megyei tanács jelentős anyagi támogatást helyezett kilátásba, ami biztosította volna a gépek beszerzését és mobil rendszerűre alakítását. Itt sem jutottunk messzire. A nyolcvanas években indult EOCÉN program, ami a magyar szénvagyon kibányászását célozta, lezárt előttünk minden utat, a megye is visszavonta még az anyagi támogatás ígéretét is.

Egyetlen sikeresnek induló és legmesszebb jutó hasznosítási kísérletünk, amiért még anyagi juttatásban is részesültünk, a felsőzsolcai házgyárral történt. Biobetonból gyártottak épületelemeket, amelyek előállításához szükség volt fazúzalékra is, amit fenyőfából készítettek és igen drágán szereztek be. A gyár harminc kilométeres körzetében található gyümölcsültetvények éves nyesedéktömege megfelelő szervezéssel maradéktalanul kielégítette volna igényeiket. 

140904_Vonzáskörzet.jpgLaborvizsgálataink szerint a gyümölcsfa zúzalék tökéletesen alkalmas volt biobeton előállításra, ahogy a kollégák fogalmaztak nem volt „betongyilkos”. De ebből sem lett semmit, mert ekkor már a nyolcvanas évek legvégén jártunk, a nagyüzemeknek, egyetemeknek egészen más gondjaik jelentkeztek, mint melléktermék hasznosítás, meg egyéb pórias dolgok.

Most, amikor arra vetemedtem, hogy ilyen száraz történésekkel, lehetőleg tényszerűen traktáljam tisztelt olvasóimat, memóriám felfrissítése érdekében előszedtem a korabeli kutatásaink megőrzött anyagát, meg kellett állapítanom, hogy ezek a dolgok messze a múlt ködébe vesztek, a rostos biomassza meg csak keletkezik, keletkezik, de alig-alig hasznosul. Örülök, ha az interneten találkozok egy-egy üzem idevágó próbálkozásáról szóló hírrel, de mi nem erről „álmodoztunk”.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://8danosnyugger.blog.hu/api/trackback/id/tr426666719

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Öregapa 2014.09.05. 09:26:52

Azért nagyon jó lenne ezeket a dolgokat föleleveníteni. Talán ma nem lenne akkora ellenszél. Sok településen lakossági környezetben is működik a zöldhulladék visszagyűjtése, az őszi időszakban a szelektálása sem jelentene szerintem megoldhatatlan problémát. A szimpla lerakás helyett értelmesebben lehetne hasznosítani.
süti beállítások módosítása